Lovaspálya építés

Blogsorozatunk 8. részében Raffai Petrával beszélgetünk, a Míves Kertépítő Kft-től a lovaspályák kivitelezéséről és a "négyévszakos" pályákról. Tartsatok velünk!

Családi vállalkozásunkat 2000-ben alapítottuk, kertépítéssel foglalkoztunk. Ebből adódóan rendelkeztünk azzal a minimális tudással, hogy 2008-ban egy ismerős felkérésére, gyártói ellenőrzés mellett megépíthettük Magyarország első rácsos pályáját Budapest mellett. Ekkor ez a szakma még viszonylag ismeretlen volt a piacon, mi is "mezei" lótartók voltunk, egyszerűen szájhagyomány útján kerültünk be a lovasok körforgásába és kb. 10 éve csak lovas munkákkal foglalkozunk. Igény volt a magas minőségű pályákra, mi pedig ebben tudtunk a megrendelők segítségére lenni. Az elégedett vevők hozták az újabb munkákat és persze sokat köszönhetünk németországi partnereinknek is, akiktől a mai napig lehet valamit tanulni.

2. A "négyévszakos" pályák nagy előnynek számítanak a lovardaválasztás szempontjából. Hazai körülmények között lehetséges olyan pályát kialakítani, amely bármilyen időjárási körülmények között használható?

Az időjárás adta nehézségekre van megoldás: száraz időre automata öntözőrendszer pótolja az elpárolgott nedvességet, csapadékos időre vízelvezető réteget/rendszert lehet kiépíteni. A fagyos, téli időjárás ellen fagymentesítő anyagokat lehet keverni a homokba, de mindegyik vízoldható, eső vagy hó esetén pótolni kell ezeket és mivel nem tudja senki előre megmondani, hogy télen mennyi csapadék fog esni, ezért általában elvetik ezt a megoldást. Sok esetben pedig a szabadtéri pálya mellett található fedeles is, így eleve nem is kérdés, hogy téli időszakban hol lovagoljanak. Jelenleg nincs olyan homokos vagy homok-textiles pályatípus, ami emberi beavatkozás nélkül, pusztán önmagától "négyévszakos" lenne, ez a kifejezés sajnos rosszul ragadt meg a köztudatban, ugyanis van egy homok nélküli pályatípus, amit nevezhetnénk annak. Évek óta tervezzük a fűtött pálya kialakításának lehetőségét, egyszer lehet ennek is eljön a maga ideje.

3. Említetted a fagymentesítő anyagokat. Melyek ezek az anyagok?

Alapvetően két felé tudjuk ezeket osztani. Van a szilárd állagú, ez olyasmi mint a hópehely és van a folyékony halmazállapotú. Bármelyikről is legyen szó, ezek élelmiszeripari vagy műtrágyaipari alapanyagok, nem ártalmasak az állatoknak.
Fagymentesítőként használható a kalcium-klorid, melyet az utak fagymentesítésére is használják, valamint a glicerin. Ezekkel az anyagokkal az a "baj", hogy vízoldhatók, tehát ameddig nem éri csapadék, addig nagyon jól funkcionál, kb. -20 fokig teszteltük mi is. A ráeső csapadék folyamatosan higítja az anyag töménységét, ha jön egy újabb vagy erősebb fagy, gyakorlatilag a fagymentesítővel együtt fagy össze a homok. Ezen oknál fogva kinti pályákra nem szoktuk ajánlani. Amennyiben ilyen fagymentesítőt juttat ki az ember, arra viszont érdemes figyelni, hogy megelőzésképpen használjuk, ne problémamegoldásra, tehát előre érdemes bedolgozni.

4. Milyen összetétele van az ilyen pályáknak, melyikre miért van szükség?

Jelenleg kb. 5 féle alaptípus, többféle variációban érhető el, így teljes mértékben a vevő igényeire szabható egy pálya. Pályatípustól függően különböző rétegekről beszélhetünk, ami a földtükör, vízelvezető réteg, teherhordó ágyazat, elválasztó réteg és taposóréteg szintekből áll leegyszerűsítve. Minél összetettebb, minél nagyobb igényeknek kell megfelelnie egy pályának, annál több réteg található a homok alatt. Ezek a rétegek alapvető részei a pályának, elnevezésük pedig mutatja is, hogy mi a funkciójuk.

5. Jellemezd kérlek az említett 5 alaptípust!

Beszélhetünk rácsos pályákról (pl. Szilvásvárad), a homok és az ágyazat között van egy műanyag elválasztó rács. A második technológiánál annyi különbség van hogy a homok és az ágyazat közé nem rácsot teszünk, hanem egy ragasztó anyagot, ez gátolja meg, hogy összekeveredjenek a rétegek. Funkcióját tekintve megegyezik a műanyag ráccsal, ilyen megoldás van a Nemzeti Lovardában. Ez a technológia kapott Magyarországon elsőként szabadalmi oltalmat, melynek mi vagyunk a tulajdonosai.
A következő technológiákban már beépítve található az öntözés, ezeket hívjuk az alulról nedvesített technológiáknak. Ez azt jelenti, hogy a homok alatt egy csőrendszer van, amin keresztül juttatjuk ki a vizet, amit kapilláris elven felszív a homok. Csapadékos idő esetén a csőhálózat vezeti el a felesleges nedvességet. Ennek a technológiának lényeges eleme a víztározó, amely az öntözéshez használt vagy a felgyülemlő vizet raktározza el. Ilyen pálya található az Airventben Kecskeméten, ami szintén magyar fejlesztés (ezt a típust hívjuk ár-apály rendszernek). A negyedik típus, amely a Ludovikában is megtalálható, szintén egy alulról nedvesített megoldás, annyi különbséggel, hogy mezőgazdasági csepegtetőcsövekből álló csőhálózat és az azt védő rácsszerkezetből áll. Ez a rendszer akár 40%-kal kevesebb vízmennyiséget igényel a hagyományos, szórófejes (fentről) locsolt pályákhoz képest. Utolsóként pedig egy olyan típusról beszélnék, amely nem igazán versenypálya minőségű, de otthoni használatra teljesen alkalmasak. Ezek az elválasztó réteg nélküli pályák, tehát a homok és az ágyazat között nincs rács vagy ragasztóanyag, ezek a pályák pl. lassabban vezetik el a vizet vagy nem terhelhetőek napi 300 starttal.

6. Legtöbb helyen a pályakarbantartás kimerül a boronálásban. Milyen karbantartásra szorulnak ezek a pályák a valóságban?

A napi karbantartás elengedhetetlen, minden másfajta karbantartás pedig attól függ, hogy naponta hány ló használja a pályát. Időszakosan a járást kell visszahúzni (kézzel vagy a pályakarbantartón található szélbehúzóval) és egy éves, "nagy" karbantartás is ajánlott. Ilyenkor a letömörödött taposóréteget frissítjük, a kitolódott széleket, dombokat egyengetjük el, a kihordott homokot pótoljuk, szükség esetén pedig fagymentesítőt is keverünk a homokba.

Fontos megjegyezni, hogy egyetlen pálya sem marad olyan szép, mint az átadás pillanatában, a karbantartás sokkal fontosabb, mint a kivitelezés. Kb 70-30% arányban határozza meg a karbantartás a pálya minőségét és élettartamát a kivitelezéshez képest.

7. Mik a megfelelő körülményei egy négyévszakos pályának?

Kifejezetten nincs olyan kritérium, ami meghatározná, hogy hol lehet ilyen pályát építeni. Szükséges lehet vízvételi és áramvételi pont kiépítése, de ezek sem mindig kötelező dolgok. A széljárást, a terület benapozottságát, a pálya megközelíthetőségét érdemes figyelembe venni. Volt olyan megrendelésünk, ahol azért választottak egy "drágább" pályatípust (ami a homok alatti csöveken keresztül nedvesíti a talajt), mert olyan erősen fúj a szél a területen, hogy másfajta öntözési lehetőség teljesen értelmetlen lett volna. Ők ezáltal egy olyan rendszert vásároltak meg, ami az évek alatt hozza vissza az árát a megspórolt víz formájában.

8. Milyen árban mozognak az ilyen pályák 20x40 méteres méretben?

Pontos, mindenkire ugyanúgy érvényes egységárakkal 2-3 éve már nem dolgozunk, mivel egyes anyagok elérhetősége, vagy a szállítási díj jelentős eltérést mutathat az árajánlatban. Annyit elárulhatok, hogy nem százezres tétel és ezért nem is érdemes a pályán spórolni, mert egy rosszul kivitelezett pályát sokba kerül kijavítani, végül a jó anyagokat így is - úgy is meg kell venni hozzá. Inkább egyszer kerüljön sokba egy pálya és kelljen utána évente "minimálisat" költeni a karbantartásra, mint többször fizessen sokat érte úgy az ember, hogy még mindig nem jó a pálya. Egy jól megépített pálya 10 év használat után is ugyanolyan minőséget nyújthat, ha megfelelően gondját viseljük.

9. Az otthoni lótartók körében is egyre nagyobb igény van a kisebbfajta "pályákra". Mi lehet számukra a megoldás?

Az otthoni lótartók egy külön részt képviselnek a piacon, ahol szükséges azt megérteni, hogy nem kell mindenkinek versenypálya otthonra, viszont ők is szeretnének jó pályán lovagolni. Szerencsére egyre több az ilyen megrendelőnk és nekik köszönhetően egy újabb irányba is elindulhatunk. Ilyen esetben lehet a pályák "technikai tudását" egyszerűsíteni, ez például egyes rétegek kihagyásával, csökkentésével megoldható, viszont ha valamit kiveszünk a rendszerből, az valahol vissza fog hatni a pálya tulajdonságaira. Kisebb vízelvezető ágyazatot olcsóbb kivitelezni, de lassabban fog a csapadék a pályáról elszivárogni. Otthoni lótartóként kicsit szabadabb időbeosztással rendelkezhetünk, így lehet tudunk 2-3 órát várni, amíg használható lesz a pálya. Régi álmom egy homokos karám-pálya kialakítása, ami a lovak egész napos karámozására, szükség esetén pedig lovaglásra is alkalmas területet biztosít, így kettő az egyben megoldás lehet, de ez még a jövő zenéje.